Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy hirtelen rosszullét, összeesés vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk. Ilyen esetben fel kell tudnunk ismerni, milyen segítségre szorul a sérült személy. Keringésleállás esetén, akár van defibrillátorpont a közelben, akár nincs, az alapszintű újraélesztés az egyetlen esély a túlélésre.
Vészhelyzetben, mielőtt bármit tennénk, győződjünk meg arról, nem leselkedik-e valamilyen veszélyforrás az elsősegélynyújtóra vagy a sérültre. Leggyakoribb a leszakadt elektromos vezeték, a mérgező gázok jelenléte, a fal vagy fa dőlésveszélye. Ilyen esetekben a segélynyújtás előtt mindent meg kell tennünk a veszélyforrás elhárítására.
Ezt követően próbáljunk meg kommunikálni a sérülttel: „Mi történt? Jól van?” Ha nem kapunk választ, a válltájék óvatos megrázásával vizsgáljuk meg, hogy a beteg eszméleténél van-e, majd hívjunk azonnal segítséget! Akár a környezetünktől, akár telefonon a mentőktől.
Ezután kezdődhet a tényleges életmentés. A légút-felszabadítás során a jól látható idegentesteket, hányadékot távolítsuk el. A fej kíméletes hátrahajtásával és az álkapocs előreemelésével biztosítsunk átjárható légutakat. Hajoljunk a beteg fejéhez, és 10 másodpercig figyeljük a beteg mellkasának a mozgását. Nézzünk, hallgassunk és érezzünk! Láthatjuk a mellkas mozgását, hallhatjuk a légzés hangját és érezhetjük a kilélegzett levegő melegét. Legalább két légzést kell észlelnünk.
Légzés hiányában nem lehet hatásos keringése a betegnek, így azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést a mellkaskompressziókkal (30 mellkaskompresszió). A légzés pótlására 2 befújás következik, mintegy 400-500 ml levegőt fújunk a beteg szájába vagy orrába. Befújásnál figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. Ha nem tudjuk lélegeztetni a beteget, ellenőrizzük, nem hagytunk-e ki valamelyik lépést, elvégeztük-e a légút felszabadítást. Sikertelen lélegeztetés esetén is a mellkaskompressziókat mindenképpen folytatni kell! Folyamatosan végezzük az újraélesztést: 30 mellkaskompresszió, 2 befújás, míg meg nem érkezik a segítség. Ha van segítőtárs, 1-2 percenként cseréljünk, mert az elsősegélynyújtó nagyon hamar kifárad.
Az életmentés fortélyait igazából csak gyakorlatban lehet elsajátítani, az egyes elemeket is sokáig kell gyakorolni. Szánjunk rá időt, mert bármikor kerülhetünk vészhelyzetbe.